Tuesday, December 27, 2016

INSPIRED by__2. Nguyen Dung Bach

Nguyen Dung Bach…vagy ahogy sokan ismerik, Peti.





Az előző héten bemutatott Márkhoz kissé hasonlít Nguyen. Mindkét srác a pillanatot ragadja meg, és teszi időtlenné, visszajátszhatóvá, csak egyikük videó formájában, másikuk fényképekkel. 
Párhuzam vonható, hogy az Apple cuccok szerepet játszottak az életük azon szakaszában amikor elindultak erre. 

Mr. Nguyen…de hívjük csak Petinek, azért is érdekes számoma, mert nélküle nem ismerném Márkot sem, illetve sok más embert sem, és ma otthon feküdnék az ágyamban, mintsem a vonaton üljek, a Cool Túra Online Fame nevű eseményre tartva a sorok írása közben. …de azt hiszem van értelme ezeknek, aludni lehet máskor is (nem tudom mikor, még nem jöttem rá).


A bevezető sorok után de a tartalmi rész előtt ezúton is meg szeretném köszönni a szóban forgó srácnak, hogy elhívott anno, az első Black outomra, ahova kb fél lábbal sikerült elmásznom :D

Vágjunk is bele. 
Mint már pár sorral feljebb is említettem, az Apple cuccok nélkül lehet másképp alkult volna az útja..(lassan kétségbe vonjátok, hogy tényleg NEM fizet a nagy alma, hogy reklámozom, de ha benne van a storyban akkor benne van, sorry)
Az elmondása alapján mindig is érdekelte a fotózás, van benne valami ami megfogta. Elkezdett spórolni, hogy lehessen végre egy gépe, de végül iPhone lett belőle…vicces, hogy nagyon sokan ezzel kezdenek el fotózni, majd később váltanak dslr-re, mikor érzik a határokat. Velem is ez történt egyébként, erről ITT írtam bővebben.
2015 áprilisában a tesója odaadta neki a régi gépét, hogy próbálja ki. Egy öreg Nikon D80 volt az. Kb 1 évvel ezután találkoztunk, és még tőlem kérdezgetett objektívekről, meg a témával kapcsolatos dolgokról…nem is értettem miért, mert nem éreztem, és most sem érzem magam egy profinak. De ebből is látszik, hogy nagy alázattal csinálta, és csinálja is. A dolog paradoxa, hogy most én nézem az Ő street fotóit tátott szájjal, mert ha megnézed azokat, és kinyitsz egy magazint, akkor azt látod, hogy ott is lehetne, teljesen nyugodtan.


Ha most megnézzük, hol tart ‘szakmailag’, illetve a felszerelése, a kezdetekhez viszonyítva…ég és föld. 2 gépe van,és 4 objektíve. A pénzt szintén nem a szülők zsebéből könyörögte ki, hanem egyrészt fotózott, másrészt elment dolgozni az egyetem mellett..sokan példát vehetnének Róla!!

Emiatt, a kitartó munka miatt gyakran láthtunk képeket amiket klubboknak csinál, céges rendezvényekről készült képeket, de engem a street fotóival már megfogott. ...Előbb azt írtam, hogy munka, azonban Ő erre hobbyként tekint, ahogyan én is, mert ez őrzi meg a dolog szépségét.


Hajrá Peti, csak így tovább! 




Illetve kellemes karácsonyi ünnepeket, és boldog új évet kívánok, mindnekinek!! (az ünnepekkel kapcsolatban hamarosan olvashatjátok a magyar nyelvű írásomat itt)












Sunday, December 18, 2016

INSPIRED by __ 1. Székelyhidi Márk



Sziasztok, mostantól minden héten lesz egy post olyan emberekről, akik inspiráltak, motiváltak...engem, vagy a környezetemet. 
Azt vallom, hogy az embereknek saját magukban kell megtalálni azt ami a kezdetektől fogva löki őket előre, vagyis motiválja. Azonban néha ez elgyengülhet, néha lehet kevesebb az ötlet, és ha olyan emberek vannak körülöttünk, akik nem a negatív gondolatokkal próbálnak levenni minket az életről, akkor sokkal könnyebb visszaülni a hullámvasút felfele száguldó kocsijára (ez most nagyon deep-nek hangzott).
Viszont be kell vallani, hogy önmagunktól, önmagunk miatt nem tudjuk elkezdeni amit igazán szeretnénk. Nem tudjuk elképzelni, hogy hogyan is lehetne elkezdeni egy vállalkozást, egy blogot, vagy akár egy egyszerű beszélgetést. Tele vagyunk félelmekkel, gátakkal. Én is ilyen voltam, és a környezetem segített. 




Na és ezeket az embereket szeretném nektek bemutatni. Mindannyian máshonnan jöttek, van aki magyar, van aki külföldi, fiatal, 15-16 éves de 30 felettiek is vannak. Egy közös bennük.... egyik embert sem az anyu vagy apu tette fel abba a kocsiba ami majd felviszi a csúcsra a gyerkőcöt. Igaz, van aki félútról indult, de olyan is lehet, aki még a zsetont sem vette meg a hullámvasútra.

Elnézést a hosszas bevezető miatt, de szükség volt rá, hogy értsétek, miért akarom bemutatni Őket, és miért Őket, és azt is, hogy miért én. 

Innentől minden héten vasárnap Instán fehér keretben lesz egy kép a rövid bemutatóval, a BIO-ban pedig az aktuális blog post linkje. 

VÁGJUNK IS BELE!




Az első bejegyzés egy fiatal srácról fog szólni. Nincs oka, hogy miért Vele kezdem, de tökéletes példája a fent ecsetelt dolgoknak.

Székelyhidi Márkról van szó. Mindössze 20 éves, aki elképesztő videókat csinál. A bejegyzés végén megtaláljátok a linket a Vimeo profiljához, és a többi közösségi oldala elérhetőségét is.

A 4. Blackouton ismertem meg, az volt egyébként az első munkája amit láttam...utána nem bírtam otthagyni az oldalt, megnéztem az összes videót újra és újra. Az összhang a képsorok, az effektek, és a zene között...elképesztő. 

Láthatjuk, hogy rengeteg munka van mögötte, mégis összehozta egy fiatal srác. Hogyan?

Kérdezgettem az előzményekről, a lépésekről, szóval megnyugodhat mindenki, az infók hitelesek. Nem egy tehetségkutató után kezdett bele egy ilyen dologba, nem tavaly karácsonyra kapott egy Red Dragon kamerát, amin megnyomta a rec gombot, és ő már vlogger, vagy operatőr.

Egészen más a háttere.
Márk, még általános iskolában videót készített kiselőadás helyett... talán ez lehetett az első lépés, akkor még nem tudatosan. Egy régi otthoni kamerát használt, de az nem volt elég, mert más jobbat csinált, ő meg nem elégedett meg a sajátjával. (ez a gondolkodás nagyon hasznos tud lenni)

Fiatal srácként, ha dolgozni még nem tudsz, a szüleid meg nem vesznek neked egy profi kamerát, akkor valamit ki kell találni, nem? 
Van egy PSP-d de te videózni akarsz?! Add el, és vegyél helyette valamit. Na, Márknak voltak kis kitérői, mert pl a PSP után nem valami Sony handycam-et vett hanem iPod-ot. Azonban ez a kis kiugró adta meg anyagilag az alapját az egésznek. Vett egyet, elcserélte, eladta drágábban.... aztán szép lassan összejöttek a dolgok. Sulis projektekhez kérték fel kezdetben, animációkat csinált. 



Semmi sem lehetetlen, ha el is térsz a célodtól, mindig találj vissza oda, vagy amit közben tanultál, építs bele a meglévő tudásodba.


Márk elérhetőségei: 









Wednesday, August 3, 2016

Budapest

Ugyan az a város, másik nézôpont. 

Ezt a bejegyzést nem városbemutatónak szánom, csupán vizuálisan szeretném bemutatni, hogy milyen képeket sikerült készítenem 2 ősrégi manuális objektívvel. 
Az egyik egy Helios márkanevű 58mm-es lencse, f2-es fényerővel, míg a másik egy Pentacon, ami 29mm-es, tehát nagyobb látószöggel rendelkezik, azonban 2.8-as fényerővel csak.








Thursday, July 28, 2016

Shooting w// Csilla- Af.

A mai sorozat néhány képe Csillával, amiket Almásfüzitô készítettünk.












Collaboration w// SAB

A fotózás, és bármi más, ami lehet egy közös pont 2 vagy több ember között, az mindig többet ad annál, mint ami maga a 'folyamat'. Ez egy lehetôség, amire ha odafigyelsz, és megragadod, akkor nagyon sok új barátot szerezhetsz. Ez velem is így van, ezért imádom az autókat, a driftet, és igen, a fotózást is.
Ez utóbbi volt az, aminek köszönhetôen megismertem Sabirát.  Egy tehetséges, fiatal nô akivel öröm a közös fotózás.

Elôször csak a saját blogjára készítettümk képeket, majd most a napokban kétszer is a Glamour online -nak, ami nekem is egy új lehetôség volt, aminek nagyon örültem.
A második fotózás képeit pedig ITT itt láthatjátok a Glamour oldalán.

Természetesen a többi képem elérhetô Instagram -on

Most pedig nézzétek meg pár képemet a közös projektekrôl:










Saturday, June 11, 2016

e36 fotózás | behind the scenes


Sziasztok, ma azt szeretném nektek bemutatni, hogy hogyan is készültek a képek, erről a nem éppen gyári e36-os BMW-ről. 
Persze tudom, ez nem hangozhat túlságosan érdekesnek, de elhihetitek, hogy a helyszínek, és az autó tulajdonságai azzá tették.

Az autó gazdájával, a Stancefest után lettünk jóban, és beszéltük meg, hogy csinálok egy sorozatot a kocsiról. Elsőként a Gül baba utca jutott eszembe, a hatalmas kontraszt miatt. Egy porig ültetett autó, és Buda egyik legrégebbi, legmeredekebb utcája, macskakövekkel szép párost tudna alkotni..és tudott is, a képek tanúsága szerint.
"A jó fotóért bármit"


Csütörtökön 12-t beszéltünk meg, és mikor az utolsó kortyot is legurítottam a Corona-m ból (feels like Fast and furious lol ) , be is gurult a szűk kis utca elé. 
Miután elállt az útból a terepjáró, tolatva elindult felfelé..hát mondanom sem kell nem sietett, kis gáz, mi hárman néztük, hogyan is kéne tovább, de a 17"-os robbantott, így is kipörgött a sikamlós macskaköveken. 
Pár méter után azonban előkerültek a deszkák a csomagtartóból, pakoltuk a kerekek alá, de nem kockáztattuk a lökös épségét, amit azért így is sikerült felgyűrnünk.

A következő helyszínünk, egy üresen álló csepeli épület volt, és az oda vezető úton jobbnak láttuk a rendőrök mögött maradni.... magyarázzam, miért?

A harmadik, egyben utolsó helyszín, egy reptér volt, szerintem egyértelmű, hogy melyik, de Rátok bízom. 
Minden gond nélkül begurultunk, és amikor megláttam, hogy mik lesznek a fotókon a háttérben, akkor elkapott egy érzés, az biztos. Csilla látta az arcomon, azt a leírhatatlan érzést az egész délután folyamán. Régi helikopterek, egy LI-2 -es repülő. Az utóbbival hatalmas szerencsénk volt, ugyanis napokon belül elszállítják a Liszt Ferenc reptérre, ahol feltételezem, nem lehetne így mellé parkolni. 


A további képeim pedig szintén a reptér területén készültek, de azokhoz nem fűznék már hozzá túlságosan sokat, beszéljenek inkább a képek magukért. Ezúton is szeretném megköszönni, a páromnak, Gubicza Csillának, és a srácoknak, hogy elkészítették a képeket rólam, a fotózás közben... egy élmény visszanézni, ahogy a forró betonon hasalok.



(Az összes képet nem publikálom még, ugyanis reményeink szerint lenne rájuk üzleti célú érdeklődés egy cég részéről. )

Fotózással kapcsolatban bátran keressetek meg, a részleteket megbeszéljük ott.

A Facebook oldalam linkjét ITT találjátok, az Instagram profilomat pedig ITT.





Thursday, June 9, 2016

Stancefest | 2016 -819Company- Hellaflushers




rövid snapchat videó 👻:umiki5
Sziasztok, egy rövid élménybeszámolóval készültem ma Nektek, az elôzô héten megrendezett Stancefest-rôl.

Mint azt már nagyon jól tudjátok, élek-halok a kocsikért, ez nem új dolog. Mikor is, és hogyan kezdôdött ez? Hm, még járni sem tudtam, de már a 2107-es Zsiguli motorházán feküdtem mikor a pelust cserélték, majd pár évvel késôbb már az autó alatt feküdtem, és az olajat engedtük le apával például...és ugyan ez az IFA-val.
Aki évek óta ismer, az biztosan emlékszik arra, mikor csak a Lada létezett számomra (most is megmaradt, csak 2JZ-t tennék bele :D ).

2013-2014-körül elindult valami az életemben, ami oda vezetett, hogy az egyetem mellett azzal foglalkozhatok, amivel..viszont errôl késôbb szeretnék írni egy bejegyzést, mert kicsit hosszú lenne, nagyon sok névvel.
Annyit tudni kell viszont, hogy akkor kezdett el foglalkoztatni komolyabban az autók....hogy is mondjam, 'nem rendeltetés szerû használata', és az építésük- tuningolásuk mögötti folyamat.

Tavaly nyáron Facebook-on megismerkedtem Bolgár Krisztiánnal, akinek a neve ha esetleg nem hangzik ismerôsen, az általa indított, és felépített oldal/brand a Hellaflushers biztosan úgy fog. Egy tuning ôrült srác, aki a nagyszerû cikkeivel közelebb hozza ezt a kultúrát sok sok magyarhoz, ezzel mondhatni úttörô amit csinál.
Igen...nekem is Ô mutatta be, hogy ebben az országban is vannak olyan gépek, amik után a neves külföldi lapok vagy oldalak képeire folyik a nyálunk, és kiráz a hideg, még ha nem is halljuk a hangukat.

Amikor megláttam az eseményt, egybôl Krisztiánnak, és egy szintén autó ôrült barátomnak, Fischl Péternek írtam, hogy lenne e kedvük...bár utólag visszagondolva a kérdésnek nem sok haszna volt, mert a válaszuk egyértelmû volt.

Nem tudtam mire számítsak...voltam már Rod and Custom show-n (amit nagyon sajnálok, hogy nem lesz több...2008-ban 12 évesen a nagyimmal mentem, az is megérne egy cikket :D ) AMTS-en, NAAF-on többször is, de ilyenen még nem.

Amikor ráléptünk a fûre, már tudtuk, hogy hazaértünk.. Azt se tudtuk merre menjünk, mit nézzünk meg elôször, tudjátok a "bôség (na meg a jóság) zavara".
A fenti képen is láthatjátok mennyi autó parkolt a füvön..vagy úgy is mondhatnám, hogy hasalt, de szó szerint.
819 Company elképesztô munkát végzett, hogy egy ilyen színvonalû eseményt összehozott. Tudni kell, hogy idén szigorú válogatás után kerülhettek be az autók, és így is 200 körüli volt a lista a nevekkel akik felgurulhattak a Golf tanya pázsitjára. (Ezúton is szeretném megköszönni, hogy az általam készített képet használjátok a borítóképként)

Nem csak magyarok voltak, hanem Szlovákiából, Romániából, Ausztriából, és még Angliából is érkeztek.
A szervezôk nem titkolt szándéka, hogy a jövôben többségben szeretnék látni a külföldi mûhelyek autóit, ezzel mégjobban nemzetközivé tenni az eseményt. Az biztos, hogy mi várjuk a folytatást.

A délután során rengetek fotót készítettünk. Krisztián fotóit megtaláljátok majd a Tuning Magazinban, tehát azt mindenképp ajánlott beszereznetek, valamint az én képeimbôl is megtaláltok néhányat a Hella oldalán, amit feljebb találtok.

Végezetül annyit szeretnék, még leírni, hogy aki nem látja az értelmét az autók módosításában, és ott tart, hogy biztosan kivágnak 2-3 menetet a rugóból, az elôször olvasson utána, majd utána látogasson ki egy ehhez hasonló eseményre, és legyen nyitott. Aki otthon van a témában, az tudja, hogy kinek a bejegyzésére reagálok ezzel a mondatommal.

A képeim egy része valamint ITT is találtok még:








Tuesday, June 7, 2016

Fotózás

Mai bejegyzézemben, azt szeretném megosztani veletek, hogy hogyan is indultam neki a fotózásnak.

Bizonyára sokan úgy vagytok vele, hogy szívesen fotóznátok, de látjátok az árakat az egyes fényképezôk, és objektívek mellett. Ha hobby szinten is, de komolyabban szeretnétek ezzel foglalkozni, akkor mindenképpen egy digitális tükör reflexes, cserélhetô objektíves (DSLR) gépre lesz szükségetek. Egy ilyen darabot 100.000 Ft alatt újonnan nem igen kapni sajnos. Évekig engem is távol tartott a témától ez a tudat, így maradtam az iPhone-os fotózásnál.

Azonban idén február körül egy esôs este ez megváltozott. Pordán Dávid barátom mellett töltött hónapok alatt, egyszerûen akartam egy gépet..tudjátok az a tipikus "NEKEM EZ KELL" érzés fogott el.
Vaciláltam tudatlanságomban, hogy mit is vegyek, mi érné meg, persze a legolcsóbban.
Végül egy Canon EOS 350D típusú vázat vettem használtan 16.000 expóval. Tudni kell, hogy egy átlagos, nem felsô kategóriás (nem Full frame) gép kb 100-150.000 expó után igényelheti a zár cserét. (Aki az árakra kíváncsi, a neten hamar választ találhat) 
Senkit nem szeretnék arra bíztatni, hogy Canon-t, Nikon-t, vagy épp Sony-t vegyen... A leghelyesebb, ha olyat veszel, amit a barátaid is használnak...mindig lesz kölcsön objektív, csak ne törjétek össze, mint én, de errôl a következô sorban..

Na igen, de ott álltam egy vázzal objektív és pénz nélkül. 
A helyzetet úgy sikerült megoldanom, hogy egy régi barátomtól kölcsön kaptam egy fix50mm-es objektívet, ami kb másfél hónapig bírta, és sikerült összetörnöm..majd errôl mesélek késôbb.

Na, és megint ott álltam pénz és objektív nélkül.
Ekkor úgy döntöttem, hogy beszerzek egy régi orosz objektívet. Sokan azt mondák, ez hülyeség, mert a gépemen nagyon nehéz lesz használni, mert csak a keresôben látom akit/amit fotózok...igazuk is volt, piszkosul nehezen ment, de végül belerázódtam, és a 7000 ft-os Szovjet ipar csodájával jobban szeretek fotózni, mint bármi mással.

Ebbôl azt szeretném kihozni, hogy ne féljetek belevágni, és ha problémába ütköztök, akkor folytatni, a megoldást keresni. Dragan barátom mondja mindig "find solution" , és mindig megtaláljuk!

A képeimet ITT találjátok.